-Tehát a behozzuk ide a kedvenc dolgait, akkor felépülhet?-kérdezte Zayn.
-Nagyon valószínű hogy igen.-mondta az orvos.
-Akkor megpróbáljuk!-mondta Zayn, és megcsillant a szemében a remény.
-Mi történt??-rontott be a szobába May- Molly!
-Maya!-rohant be utána közvetlenül Harry.-Nyugodj meg!
-Miért nem szóltatok?-akadt ki, és ugrott neki Zaynnek.
-May! Van megoldás!-mondtam felháborodott barátnőmnek.
Maya rámnézett, és meglepetten kérdezett vissza.
-Mi lenne a megoldás?
-Ha bejönnének a fiúk, és énekelnének, ha megsütnéd a finom sütit amit annyira szeret, és ha behoznád a kedvenc parfümjét, akkor lenne esély a felépülésre.-mondta Zayn.
-Hogyan?
-Ritka jelenség, de hatásos dolog.
-Samantha!-fordult hozzám Harry-Beszélhetünk? Négyszemközt?
-Persze!-mondtam, és kimentem a folyosóra.
A folyosón Harry megállt.
-Mi a helyzet?
-Hát... Én és Maya...
-Micsoda?? Összejöttetek?-kérdeztem lelkesen
-Igen-mondta Harry, és lesütötte a szemét.
-Hát... Oké...-mondtam, de nem tudtam folytatni, mert megjelent Maya.
-Gyere Harry! Menjünk haza a többiekért.-mondta, és átkarolta Harryt.
-Hát... Sziasztok!-mondtam, és visszamentem a szobába, ahol már csak Zayn ült a kanapén.
-Zayn... Izé...
-Tessék?-nézett rám, miközben leültem mellé.
-Ami tegnapelőtt történt.. Tudod... a fűzfa alatt..
-Igen?-kérdezte izgatottan.
-Hát... Döntöttem...
-És mire jutottál?-kérdezte.
-Úgy döntöttem.. Hogy én szeretlek, csak ehhez kellett egy kis idő, hogy rájöjjek.
-Tehát szeretsz! És leszel a barátnőm??-kérdezte lelkesen.
-Leszek Zayn! Leszek.
Zayn az ölébe kapott, és megcsókolt.
-Szeretlek Sam!
-Énis téged!
-Öhmm.. Bocsi a zavarásért!-nézett be az ajtón Niall-Csak hallottam mi történt, és úgyis a közelben jártam, gondoltam bejövök. De nem biztos hogy jó ötlet volt, rátok nézve.-mondta, és felhúzta a szemöldökét.
-Jhaj! Dehogyis! Mi csak... Csak...-mondtam, és éreztem, hogy szinte rákvörös leszek.
-Ti csak éppen körülnéztetek egymás szájában, de nem nagyon érdekel. Legyetek boldogok!-mondta kedvesen.
-Köszi!-mndta Zayn- Légyszi Harrynek ne mondd el, és senki másnak se!
-Nem fogom. Mondta, és odament Molly ágyához.
-Megjöttünk, és hoztuk a sütit meg a parfümöt is!-rohant be a szobába May a töbiekkel együtt.
-Remek!-mondtam, és felálltam a kanapéról.
-És mit kellene énekelnünk?
-Azt hiszem, hogy Molly kedvenc száma a Story Of My Life.
-Hát jó!-mondta Harry, és Zayn felé nyújtotta a gitárját.-Tessék, szerintem gitár mellett sokkal jobb!
-Oké!-mondta Zayn, és a kezébe vette a gitárját.
Ők elkezdték játszani és énekelni a Story Of My Life-ot, mi pedig Mayával fogtuk a parfümöt, és fújtunk belőle egy kicsit a levegőbe, a sütit pedig odatettük mellé a szekrényre. Amikor a fiúk elkezdték a refrént, Molly megmozdult, és pár pillanaton belül pedig elkezdett pislogni.
Ránéztem Zaynre, és jeleztem, hogy ne hagyják abba a zenélést.
Molly fölé hajoltam, ő pedig rámnézett.
-Sam??-mondta álmos hangon-Hol vagyok??-kérdezte, és felült.
-A kórházban, de ne ülj fel! Nem fáj semmid?-kérdeztem, és mondtam, hogy már befejezhetik az éneklést.
-Nem!
-Mrs. Malik! Maga meg hogy gondolja hogy csak úgy felül?-rohant be ijedten Dr. Trumann.-Kérem feküdjön le! Most pihennie kell.
-Molly!-jött oda Zayn.-Mos mi is elmegyünk! Nembaj?-kérdezte.
-Dehogy! Menjetek csak!
-Oké! Szia!-mondta Zayn, és homlokon puszilta a kishúgát.
Irigyeltem őket. Nekem egy bátyám és egy nővérem van, de velük sosem volt ilyen kapcsolatom.
Kimentünk a kórházból. Mi mentünk utoljára, Mert Harryék Mayával még bennmaradtak Mollynál, Liam és Dani elutazik, Louis viszi ki őket a vonatra. Beültünk a kocsiba. Most először ültem be Zayn mellé az autóba.
-Zayn!-mondtam.
-Tessék?-fordult felém, de a tekintetét nem vette le az útról.
-Én nem szeretnék egyetemre járni, úgyhogy kiiratkozok!-vágtam rá.-Mást szeretnék csinálni!
-Zayn megállt a ház előtt.-Mégis mit?-kérdezte, és kiszállt az autóból.
-Énekelni!
-Énekelni?-kérdezett vissza Zayn.
-Igen!-mondtam határozottan.
-Tőlem..-mondta, és elindult befelé a lakásba.
*Folyosón*
-Kicsim! Pakolj össze magadnak egy bőröndbe olyan ruhát, amire szükséged van! Sokat!-mondta Zayn, és elindult a saját szobája felé.
-Hová viszel?-kérdeztem.
Zayn rámnézett, elmosolyodott, és kijelentette: -Titok!-bement a szobájába.
"Hát jó! Nemtudom hová visz, nemtudom mennyi időre! Ez így nagyon jó! Akkor megint el fogom pakolni a fél gardróbomat."
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Bocsi hogy csak most írtam meg, de sajna nem voltam gépközelben az elmúlt 1 hétben, és csak most jött össze az egész rész!! :((
De azért remélem, hogy tetszeni fog, és minél többen kommenteltek (nem mint eddig) :) :D
~L.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése